1. A lustaság
-Nos, szerintem ettől a gondtól mindannyian szenvedünk, és az utóbbi időben engem is magával ragadott.Az utóbbi időben egyre kevesebbet foglalkozok az első résszel, sőt egy kezemen meg tudnám számolni, hogy ezen a héten hány képkockát rajzoltam. Valamint még attól is elmegy a kedvem, hogy egyáltalán rajzoljak, ha belegondolok, mennyi idő lesz még szinkronizálni és összerakni az első részt. Bár még mindig ez a legkisebb gond, mivel egy rémségtől, melyet úgy hívunk, "Iskola" egyre kevesebb időm van nemcsakhogy rajzolni, de még egyáltalán számítógépezni is. De erről majd később.
2. Az Ihlethiány
-Ez is az egyik hatalmas problémám. Amikor van időm leülni a géphez, és azt csinálni, amit akarok, semmit nem tudok megrajzolni. Egyszerűen nincs ihletem. Általában segít, ha zenét hallgatok, de az a lemez, amit rajzolás közben ordíttatok már engem is idegesít, annyiszor meghallgattam. Főként ez az az ok amiért késik az első rész. Nem akarok rajzolni, amikor meg akarok, akkor nem lehet.3. Az iskola
-Fő problémám. Nem is érdekelne annyira, ha nem közeledne vészesen az év vége. Tudvalevő, hogy 13 éves hetedik osztályos tanuló vagyok, és a hetedik évvégi jegy igencsak beleszámít a továbbtanulásba, a szüleim pedig megígérték, hogy ha nem érek el egy bizonyos szintet az év végi bizonyítványban, egy (vagy több) hónapra eltiltanak a TVzéstől, a számítógépezéstől és egyéb nyalánkságoktól. Ehhez viszont rengeteg időmet tanulással kell töltenem. Elég sanyarú sors, de ez van, így ha nem tanulok, lehet, hogy nem pár hét múlva, hanem pár hónap múlva készül el az első rész.4. A kiújult függőség
-Ez a leg...kisebb gond. Nem is gond, inkább csak új időkitöltés, melyet Matten-senseinek és Naruballeaterzanime-sannak köszönhetek. A neve: Yu-Gi-Oh!Igen. A hajam elkezdte nézni a YGO Kurtított Sorozatot és NAHMárk blogját, nem sokkal ezután pedig elővettem a YGO kártya-gyűjteményemet, melyet eme gondolatokkal raktam el: "Nem kell ez már, úgyse fogok senkivel se párbajozni!". Összeállítottam eddigi legerősebb paklimat, pár nap múlva pedig az iskolában Cubetól sikeresen megszereztem Obelisket, majd kihívtam egy párbajra. A csatát meg is tartottuk csütörtökön, és bár egy sajnálatos incidens folyamán kielytettem zsebeimből a legjobb lapjaimat, (ezt viszont csak később vettem észre)
hosszú keresés után azokat is megtaláltuk. Ebben csak az volt a baj, hogy közben lekéstem a buszomat. De minden rosszban van valami jó: Több időnk maradt, így két párbajt is tartottunk egy üres padon.
Első meccsünk nem volt túl izgalmas, csak kegyelemből nem végeztem ki Cubeot az első pár körben, de 20 perc után végül felidegesített, úgyhogy nem volt mit tenni, lenulláztam az ÉP-it.
(Na jó, az erőviszonyok nem voltak túl kiegyenlítettek)
A második Duel már keményebb volt, SŐT! Az elején Cube olyan szinten meglepett, hogy azt se tudtam, hova csodálkozzak. Sajnos, mivel az időm nagyrésze elment az első pár-baj során, kénytelen voltam gyorsan lerendezni ezt az izgalmasnak indult második menetet (na mondjuk nem volt kérdés ki nyer) és sietni a buszhoz. Örömömre Cube kihívott egy újabb párbajra, melyet minden bizonnyal holnap (hétfőn) rndezünk meg. Saját állítása szerint új paklit rakott össze, szóval alig várom már az új csatát.
Nos, kb ennyi, és remélem, hogy a sorozat első részét minél hamarabb ki tudjuk adni, bár a tanév vége előtt ne számítsatok sokmindenre.
Megyek tanulni.
Hasta la vista, népek!
